Reggel már az ébresztőm előtt ébren voltam. Nagyon izgultam, hogy milyen lesz a nap, hogyan fogunk viselkedni egymással a többi ember előtt.
Átgondoltan készültem, a zöld pólóm passzolt a zöld conversemhez, felvettem egy sötét farmert és a biztonság kedvéért elraktam a farmer dzsekimet. Megcsináltam a sminkem (szempillaspirál, tus), befújtam magam a kedvenc parfümömmel. Elraktam az asztalra kirakott reggeli pénzemet és kiléptem egy kellemes tavaszi reggelbe.
A buszmegállóban megvártam Dórit, aki megjegyezte, hogy nagyon csinos vagyok ma. Jól esett, de nem tudtam reagálni mert közben egyre közelebb kerültünk az iskolához és nekem egyre kisebb lett a gyomrom az idegességtől. Ahogy leszálltunk a buszról azonnal észre vettem Olivért. Nem volt nehéz, szürke pulcsijában, lazán zsebre tett kezével kirívott a többiek közül. Mikor rám nézett elmosolyodott és felénk indult. Hirtelen, nem tudom miért, teljesen megnyugodtam. Gondolkodás nélkül én is elindultam felé és mikor odaértem hozzá adtam neki egy gyors csókot. Aztán megfordultunk, ujjait rákulcsolta az enyémekre és elindultunk a barátai felé.
- Várjuk meg Dórit ! - fogtam meg a vállát.
- Persze - mosolygott majd intett Dórinak aki mosolyogva csatlakozott.
- Menni kéne, lassan csengetnek - nézett körül Attila, és valóban már csak mi álltunk az iskola előtt. Felszaladtunk az emeletre, ott adtam egy búcsú-puszit Olivérnek és berontottunk a terembe Dórival. A tanár szerencsére még nem volt bent így mi nyugodtan ültünk le a helyünkre.
A nap többi része hasonlóan telt. Nem, nem késtünk el minden óráról de a folyosón kézen fogva sétáltunk és amikor lehetősége volt megcsókolt. Minden érintésénél megremegett a térdem és verdestek a pillangóim, de nagyon élveztem.
- Haza kísérlek - mielőtt válaszoltam volna a válla fölött Dóri nézett aki vigyorogva felemelte a hüvelyujját.
- Rendben - és adtam neki egy csókot... megint :)
A kapu előtt még beszélgettünk majd egy órát, majd elköszöntünk egy rövidre tervezett, de hosszúra sikerült csókkal, majd ő elsétált én pedig belebegtem a házba.
- Úúúúúúúú - fogadott anya. Néha elgondolkozom melyikünk is a 15 éves.
- Megint leskelődtél igaz? - nevettem fel.
- Csak egy kicsit... Ülj le, mindjárt kész a vacsora. - nyomott le az étkezőben egy székre - Közben mesélj ! - ordított vissza a konyhából. - Na hallgatlak - rakta le elém a tányért és leült ő is.
Miután mindent elmeséltem anyunak, fel mentem, hogy nagyszerű zenékkel és illatos fürdővel zárjam a csodás napomat :)
- Várjuk meg Dórit ! - fogtam meg a vállát.
- Persze - mosolygott majd intett Dórinak aki mosolyogva csatlakozott.
- Menni kéne, lassan csengetnek - nézett körül Attila, és valóban már csak mi álltunk az iskola előtt. Felszaladtunk az emeletre, ott adtam egy búcsú-puszit Olivérnek és berontottunk a terembe Dórival. A tanár szerencsére még nem volt bent így mi nyugodtan ültünk le a helyünkre.
A nap többi része hasonlóan telt. Nem, nem késtünk el minden óráról de a folyosón kézen fogva sétáltunk és amikor lehetősége volt megcsókolt. Minden érintésénél megremegett a térdem és verdestek a pillangóim, de nagyon élveztem.
- Haza kísérlek - mielőtt válaszoltam volna a válla fölött Dóri nézett aki vigyorogva felemelte a hüvelyujját.
- Rendben - és adtam neki egy csókot... megint :)
A kapu előtt még beszélgettünk majd egy órát, majd elköszöntünk egy rövidre tervezett, de hosszúra sikerült csókkal, majd ő elsétált én pedig belebegtem a házba.
- Úúúúúúúú - fogadott anya. Néha elgondolkozom melyikünk is a 15 éves.
- Megint leskelődtél igaz? - nevettem fel.
- Csak egy kicsit... Ülj le, mindjárt kész a vacsora. - nyomott le az étkezőben egy székre - Közben mesélj ! - ordított vissza a konyhából. - Na hallgatlak - rakta le elém a tányért és leült ő is.
Miután mindent elmeséltem anyunak, fel mentem, hogy nagyszerű zenékkel és illatos fürdővel zárjam a csodás napomat :)
